A Kornati Nemzeti Park
A Kornati Nemzeti Park a Kornati vizek nagyobb részét fedi le. Kivételes táji szépségük, érdekes geomorfológiájuk, erősen szaggatott és tagolt tengerpartjuk, valamint a tenger alatti ökoszisztéma gazdag közösségei miatt, a szigeteket 1980-ban nemzeti parkká alakították.
Kornati – A földrajzi adatok
A Kornati-szigetcsoport, mint egy különálló és különleges szigetcsoport, amely Šibenik és Zadar szigetei között helyezkedik el, mintegy 320 km2 területet foglal el, és mintegy 150 szárazföldi egységet foglal magában, amelyek állandóan vagy gyakran a tenger felett helyezkednek el. A szigetcsoport a horvát Adria összes szigetének 12%-át teszi ki – 1264 sziget, ebből 67 lakott. Régóta felkelti a vitorlások, búvárok, hegymászók és más természetbarátok figyelmét. Balabrától Szamogradig 35 km vagy 19 tengeri mérföld távolság (Long Island és Žirje szigetek között), Manától Gangarolig 13 km vagy 7 tengeri mérföld távolság (a nyílt tenger és Pašman, Vrgada és Murter között) négy szigetlánc két csoportban. Az egyik a Felső-Kornati – Sit és Žut szigetlánc 51 földegységgel, a másik pedig az Alsó-Kornati 98 földegységgel.
A szigetcsoport legészakibb szigete a Mala Balabra sziget (43° 56′ 50″ É, 15° 17′ 00″ K), a legdélibb Južnji Opuh (43° 40′ 29″ É, 15° 30″ 08) K), Vela Alba a legnyugatibb (43° 52′ 14″ é, 15° 12′ 42″ kelet), míg a legkeletibb sziget Samograd (43° 41′ 15″ é, 15° 33′ 42″ kelet).
Egy Kornati-sziget átlagos területe mindössze 0,55 km2, de figyelembe kell venni, hogy Kornat (32,5 km2) és Žut (14,8 km2) a szárazföldi terület mintegy 70%-át fedi le. Ha hozzáadjuk Piškerát, Levrnakát, Lavsát és Sitát, akkor a Kornati szigetcsoport teljes szárazföldi területének (69 452 963 m2) 88%-át kapjuk. Csak kilenc sziget nagyobb egy négyzetkilométernél, és ezek közül 76 kisebb, mint egy hektár. Egyes mérések szerint Kornat szigetének partja 66 km, míg az Alsó-Kornati (vagyis a Kornati Nemzeti Park) partja 238 km hosszú.
Kornati – a szigetek listája
| A sziget neve (a Kirándulás térképe NP „Kornati” szerint) | A sziget neve – tengeri térkép |
Szélesség |
Hosszúság |
Terület (m2) |
|
| 1. | Aba V. | – | 43°52,00’N | 15°13,00’E | 383.042 |
| 2. | Arapovac | – | 43°47,75’N | 15°18,30’E | 9.918 |
| 3. | Babina Guzica | – | 43°42,65’N | 15°30,10’E | 11.176 |
| 4. | Balun | – | 43°48,40’N | 15°15,50’E | 49.553 |
| 5. | Bisaga | – | 43°48,55’N | 15°17,20’E | 92.237 |
| 6. | Bisaga | – | 43°44,75’N | 15°25,60’E | 6.084 |
| 7. | Blitvica | – | 43°46,35’N | 15°21,65’E | 5.329 |
| 8. | Borovnik | – | 43°48,70’N | 15°15,50’E | 273.219 |
| 9. | Crnikovac | Šilo | 43°50,75’N | 15°14,45’E | 20.691 |
| 10. | Desetinjak | – | 43°42,40’N | 15°28,00’E | 2.324 |
| 11. | Desetinjak D. | – | 43°42,55’N | 15°27,80’E | 1.260 |
| 12. | Desetinjak G. | – | 43°42,65’N | 15°28,00’E | 1.210 |
| 13. | Dragunarica M. | – | 43°51,70’N | 15°13,40’E | 50 |
| 14. | Dragunarica V. | – | 43°51,70’N | 15°13,55’E | 17.344 |
| 15. | Garmenjak | Garmenjak V. | 43°42,15’N | 15°27,90’E | 131.858 |
| 16. | Golić | – | 43°48,80’N | 15°16,80’E | 10.275 |
| 17. | Gominjak | – | 43°43,30’N | 15°24,90’E | 253.298 |
| 18. | Grego | Garmenjak M. | 43°42,50’N | 15°28,10’E | 50.204 |
| 19 | Gustac | – | 43°46,60’N | 15°21,25’E | 284.502 |
| 20. | Gustac | – | 43°44,85’N | 15°23,30’E | 284.450 |
| 21. | Janjčar | Jančar | 43°43,20’N | 15°26,15’E | 59.309 |
| 22. | Kalafatin | Hrid Prišnjak | 43°50,20’N | 15°14,45’E | 77 |
| 23. | Kalafatin (Hrid Kamičić) | Hrid Kamičić | 43°47,60’N | 15°17,20’E | 844 |
| 24. | Kalafatin D. | Hrid Kamičić | 43°47,55’N | 15°17,20’E | 72 |
| 25. | Kalafatin od Gustaca (Hrid Gizela) | Hrid Grislac | 43°46,50’N | 15°21,55’E | 26 |
| 26. | Kalafatin od Piškere | Hrid Kamičić | 43°46,15’N | 15°21,40’E | 41 |
| 27. | Kalafatin od Ropotnice | Hrid Kalafatin | 43°46,65’N | 15°21,90’E | 4 |
| 28. | Kasela | – |
43°44,50’N
|
15°23,70’E | 342.384 |
| 29. | Kaselica | – | 43°44,25’N | 15°23,95’E | 2.469 |
| 30. | Kolobučar | Klobučar |
43°44,40’N
|
15°23,25’E | 110.003 |
| 31. | Koritnjak | – | 43°46,95’N | 15°20,55’E | 116.600 |
| 32. | Kornat | – | 43°48,10’N | 15°20,00’E | 32.463.820 |
| 33. | Kurba | Kurba Vela | 43°41,80’N | 15°29,85’E | 1.736.793 |
| 34. | Lavsa | – | 43°45,10’N | 15°22,50’E | 1.756.113 |
| 35. | Levrnaka | – | 43°49,30’N | 15°15,30’E | 1.833.883 |
| 36. | Lučmarinjak | – | 43°41,00’N | 15°29,30’E | 100.503 |
| 37. | Lunga | – | 43°43,75’N | 15°25,40’E | 617.814 |
| 38. | Mana | – | 43°48,10’N | 15°16,50’E | 395.627 |
| 39. | Maslinjak | – | 43°48,00’N | 15°18,00’E | 65.363 |
| 40 | Mrtenjak | Mrtovnjak |
43°42,50’N
|
15°32,40’E | 97.928 |
| 41. | Mrtvac | Mrtovac |
43°49,55’N
|
15°14,10’E | 48.875 |
| 42. | Obručan M. | – | 43°50,15’N | 15°13,50’E | 4.618 |
| 43. | Obručan V. | – | 43°50,10’N | 15°13,90’E | 96.552 |
| 44. | Okjuč | – | 43°41,70’N | 15°28,65’E | 358.291 |
| 45. | Opuh Južni | Puh G. | 43°40,50’N | 15°30,20’E | 7.175 |
| 46. | Opuh Kameni | Kameni Puh | 43°40,60’N | 15°31,35’E | 9.290 |
| 47. | Opuh Vodeni | Vodeni Puh | 43°40,70’N | 15°30,95’E | 6.766 |
| 48. | Opuh Zmorašnji | Puh |
43°40,60’N
|
15°29,95’E
|
13.625 |
| 49. | Oršjak (Krpejina) | Krpeljina | 43°45,30’N | 15°24,65’E | 13.449 |
| 50. | Panitula M. | – | 43°45,30’N | 15°21,50’E | 30.699 |
| 51. | Panitula V. | – | 43°45,50’N | 15°20,90’E | 147.762 |
| 52. | Piškera (Jadra) | Piškera |
43°46,05’N
|
15°20,60’E | 2.668.046 |
| 53. | Plescina | – |
43°48,50’N
|
15°16,50’E | 39.846 |
| 54. | Prduša | Prduša V. | 43°42,85’N | 15°27,40’E | 48.779 |
| 55. | Prišnjak V. (Crnikovac) | Prišnjak V. |
43°44,30’N
|
15°24,45’E | 91.812 |
| 56. | Prišnjak M. | – | 43°44,20’N | 15°24,65’E | 6.464 |
| 57. | Purara M. | Hrid Klint | 43°41,60’N |
15°26,90’E
|
2.288 |
| 58. | Purara V. | Purara |
43°41,85’N
|
15°26,50’E | 24.423 |
| 59. | Rašip | Rašip V. | 43°46,70’N | 15°18,60’E | 246.069 |
| 60. | Rašip M. | – | 43°47,35’N | 15°17,75’E | 154.559 |
| 61. | Rašipić | – | 43°47,05’N | 15°18,20’E | 10.872 |
| 62. | Samograd | – |
43°41,30’N
|
15°33,65’E | 44.894 |
| 63. | Sika Ravna | – | 43°44,80’N | 15°25,80’E | 40.210 |
| 64. | Sikica D. | Bubuljaš V. | 43°47,95’N | 15°17,30’E | 5.710 |
| 65. | Sikica G. | Bubuljaš M. | 43°48,05’N |
15°17,55’E
|
3.585 |
| 66. | Sikica Plitka | Bisagica |
43°48,20’N
|
15°17,70’E | 2.594 |
| 67. | Skrižanja M. | Skrižanj M. |
43°42,10’N
|
15°31,40’E | 12.694 |
| 68. | Skrižanja V. | Skrižanj V. | 43°41,95’N |
15°31,70’E
|
71.701 |
| 69. | Smokica M. | Smokvica M. | 43°43,45’N |
15°29,50’E
|
9.285 |
| 70. | Smokica V. | Smokvica V. | 43°43,70’N | 15°28,80’E | 1.054.430 |
| 71. | Smokvenjak | – |
43°51,00’N
|
15°14,60’E
|
79.108 |
| 72. | Strižnjak | – | 43°49,15’N |
15°17,10’E
|
26.778 |
| 73. | Sušica | – | 43°49,70’N |
15°15,35’E
|
58.431 |
| 74. | Svršata | Svršata Vela | 43°51,65’N |
15°16,85’E
|
270.089 |
| 75. | Svršata Mala | – |
43°51,55’N
|
15°17,50’E
|
15.159 |
| 76. | Šilo | Šilo Velo | 43°51,30’N | 15°14,05’E | 676.758 |
| 77. | Škanj Mali | Hrid Škanj | 43°45,35’N |
15°21,35’E
|
683 |
| 78. | Škanj V. | Hrid Škanj |
43°45,35’N
|
15°21,25’E
|
2.015 |
| 79. | Škuj | Škulj |
43°43,30’N
|
15°27,60’E
|
881.017 |
| 80. | Tovarnjak (V. Prišnjak) | Prišnjak V. |
43°50,30’N
|
15°14,70’E
|
23.841 |
| 81. | Vesejuh | Veseljuh | 43°45,90’N |
15°22,20’E
|
14.888 |
| 82. | Vodenjak | – | 43°43,75’N |
15°24,20’E
|
80.964 |
| 83. | Vodenjak (Prduša M.) | Prduša M. | 43°42,60’N |
15°27,40’E
|
25.333 |
| 84. | Vodenjak M. (Žakanac) | Žakanac | 43°43,30’N |
15°25,90’E
|
7.343 |
| 85. | Volić Hr. | – | 43°42,10’N | 15°26,10’E | 950 |
| 86. | Vrtlić | – |
43°41,60’N
|
15°33,00’E | 13.525 |
| 87. | Zornik | – | 43°51,20’N | 15°14,50’E | 6.635 |
| 88. | Žakan Kameni | – | 43°43,15’N |
15°26,60’E
|
320.008 |
| 89. | Žakan Ravni | – | 43°43,65’N | 15°26,35’E | 301.058 |
Total area: 49.667.648
A Kornati Nemzeti Park története
1965. Az első írásos javaslat a Kornati Nemzeti Park létrehozására (Sven Kulušić: „Kornati Island Group”, Geography Herald, 27, 215-245, Zágráb, 1965): „… A Kornati szigetcsoport felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincset mutat be a modern turizmusban csak azzal a feltétellel, hogy olyan marad, mint néhány évvel ezelőtt: a múlt gyönyörű, érintetlen és romlatlan képe, az emberi munka emlékműve és egy nehéz életharc tanúja. Hogy megvalósítható-e, arra csak a közösség tud válaszolni, nem zárja ki a nemzeti park létrehozásának lehetőségét sem…”.
1967. Az Horvátország SZK Száborjének végrehajtó tanácsa bejelenti a Kornati-szigetek (mind a négy szigetlánc) és Dugi Otok délkeleti részének a Telašćica-öböllel való kikiáltásáról szóló határozat elfogadását a Természetvédelmi Területben leírt természetvédelmi területre törvény 20. és 22. cikke (3178/2-238-1967. határozat, 1967. június 30., „Narodne Novine” 31/67.). Ezzel a döntéssel a Kornati megkapta az egyik legalacsonyabb védelmi formát, amely nem gondoskodott a rezervátum saját kezeléséről.
1976. A különleges rendeltetésű területek új Területrendezési Tervének tárgyalási javaslataként készült tanulmány. Vagyis javaslat a Kornati-szigetek és Long Island délkeleti részének nemzeti parkjának létrehozására.
1980. Az Horvátország SZK Száborje megalkotta a Kornati Nemzeti Parkról szóló törvényt („Narodne novine” 31/80), amely 1980. augusztus 13-án lépett hatályba. A Kornati Nemzeti Park magában foglalta az úgynevezett Alsó-Kornatit (Kornat-sziget és Piškera szigetláncok), valamint Dugi Otok délkeleti része a Telašćica-öböllel.
1981. A Kornati Nemzeti Park egy részének kezelése Šibenikben alapított.
1982. A Kornati Nemzeti Park egy részének kezelése Zadarban alapított.
1983. A Šibenik Megye és a Zadar Megye Tanácsai aláírták a Kornati Nemzeti Park közös támogatásáról, megőrzéséről és védelméről szóló megállapodást.
1985. Áprilisban, miután a Šibenik Megye és a Zadari Megye Tanácsai nem tudtak megegyezni a Kornati Nemzeti Park kezelésében, a Split Megye Csoport Tanácsa határozatot hozott a Kornati Nemzeti Park előzetesen bejegyzett Munkaszervezet létrehozásáról („Službeni glasnik Zajednice općina Split” 3/85), amelyet szeptemberben a Split Megye Bíróságán bejegyeztek.
1986. Májusban a Bíróság végleg feloszlatja a Nemzeti Park egyes részeinek két vezetőségét.
1986. Júliusban megjelent a Kornati Nemzeti Park rendjéről szóló rendelet. („Službeni vjesnik općina Drniš, Knin i Šibenik” 20/86)
1988. A park egyes részeit lefedő két megye parkkezelésének eltérő megközelítése miatt áprilisban megszületett a Kornati Nemzeti Park törvény módosításáról szóló törvény („Narodne novine” 14/88). A meglévő Kornati Nemzeti Park északnyugati részét kijelölték és Telašćica Természetvédelmi Parkként hozták létre, míg a Šibenik Megye által lefedett területen a nemzeti park nagyobb része megtartotta a Kornati Nemzeti Park státuszát és nevét (223,75 km2 területén 91 szigettel, szigetecskével és zátonnyal).
1990. A Kornati Nemzeti Park területi tervének létrehozásáról szóló határozat („Narodne novine” 2/90) az Horvátország SZK Száborjében, a Megyetanács ülésén (1989. december 27-én), majd a Munkástanács űlésén (1990. január 11-én).
1994. A horvát Szábor elfogadta a Természetvédelmi törvényt. („Narodne novine” 30/94 és 72/94)
1996. Rendelet a Kornati Nemzeti Parkban hatályba lépett. („Narodne novine” 38/96)
1997. Törvény a Kornati Nemzeti Parkról szóló törvény módosításáról elfogadott („Narodne novine” 13/97). A park határait megváltoztatták, így a Park ezt követően 217 km2-en terült el, 89 szigettel, szigetecskével és zátonnyal.
2003. A Horvát Szábor életbe lépett a Kornati Nemzeti Park új területi tervével (Narodne novine 118/03)
2003. A Horvát Szábor új természetvédelmi törvényt fogadott el. („N.N.” 162/03)
2005. A Horvát Szábor új természetvédelmi törvényt fogadott el. („N.N.” 70/05).
2008. A Horvát Szábor elfogadta a természetvédelmi törvény módosításait és változásait . („N.N.” 139/08).
2010. A Kornati Nemzeti Park rendjéről szóló új rendeletet léptették életbe 2011. január 1-jén („N.N.” 141/10)
2011. A Kornati Nemzeti Park rendjéről szóló rendelet változásai és módosításai hatályba léptek. („N.N” 53/11)
2011. A Horvát Szábor elfogadta a természetvédelmi törvény módosításait és változásait. („N.N.” 57/11)
Kornati – A földrajzi adatok
A Kornati-szigetcsoport, mint egy különálló és különleges szigetcsoport, amely Šibenik és Zadar szigetei között helyezkedik el, mintegy 320 km2 területet foglal el, és mintegy 150 szárazföldi egységet foglal magában, amelyek állandóan vagy gyakran a tenger felett helyezkednek el. A szigetcsoport a horvát Adria összes szigetének 12%-át teszi ki – 1264 sziget, ebből 67 lakott. Régóta felkelti a vitorlások, búvárok, hegymászók és más természetbarátok figyelmét. Balabrától Szamogradig 35 km vagy 19 tengeri mérföld távolság (Long Island és Žirje szigetek között), Manától Gangarolig 13 km vagy 7 tengeri mérföld távolság (a nyílt tenger és Pašman, Vrgada és Murter között) négy szigetlánc két csoportban. Az egyik a Felső-Kornati – Sit és Žut szigetlánc 51 földegységgel, a másik pedig az Alsó-Kornati 98 földegységgel.
A szigetcsoport legészakibb szigete a Mala Balabra sziget (43° 56′ 50″ É, 15° 17′ 00″ K), a legdélibb Južnji Opuh (43° 40′ 29″ É, 15° 30″ 08) K), Vela Alba a legnyugatibb (43° 52′ 14″ é, 15° 12′ 42″ kelet), míg a legkeletibb sziget Samograd (43° 41′ 15″ é, 15° 33′ 42″ kelet).
Egy Kornati-sziget átlagos területe mindössze 0,55 km2, de figyelembe kell venni, hogy Kornat (32,5 km2) és Žut (14,8 km2) a szárazföldi terület mintegy 70%-át fedi le. Ha hozzáadjuk Piškerát, Levrnakát, Lavsát és Sitát, akkor a Kornati szigetcsoport teljes szárazföldi területének (69 452 963 m2) 88%-át kapjuk. Csak kilenc sziget nagyobb egy négyzetkilométernél, és ezek közül 76 kisebb, mint egy hektár. Egyes mérések szerint Kornat szigetének partja 66 km, míg az Alsó-Kornati (vagyis a Kornati Nemzeti Park) partja 238 km hosszú.
Kornati – a szigetek listája
| A sziget neve | Terület (m2) | |
| 1. | Aba V. | 383.042 |
| 2. | Arapovac | 9.918 |
| 3. | Babina Guzica | 11.176 |
| 4. | Balun | 49.553 |
| 5. | Bisaga | 92.237 |
| 6. | Bisaga | 6.084 |
| 7. | Blitvica | 5.329 |
| 8. | Borovnik | 273.219 |
| 9. | Crnikovac | 20.691 |
| 10. | Desetinjak | 2.324 |
| 11. | Desetinjak D. | 1.260 |
| 12. | Desetinjak G. | 1.210 |
| 13. | Dragunarica M. | 50 |
| 14. | Dragunarica V. | 17.344 |
| 15. | Garmenjak | 131.858 |
| 16. | Golić | 10.275 |
| 17. | Gominjak | 253.298 |
| 18. | Grego | 50.204 |
| 19 | Gustac | 284.502 |
| 20. | Gustac | 284.450 |
| 21. | Janjčar | 59.309 |
| 22. | Kalafatin | 77 |
| 23. | Kalafatin (Hrid Kamičić) | 844 |
| 24. | Kalafatin D. | 72 |
| 25. | Kalafatin od Gustaca (Hrid Gizela) | 26 |
| 26. | Kalafatin od Piškere | 41 |
| 27. | Kalafatin od Ropotnice | 4 |
| 28. | Kasela | 342.384 |
| 29. | Kaselica | 2.469 |
| 30. | Kolobučar | 110.003 |
| 31. | Koritnjak | 116.600 |
| 32. | Kornat | 32.463.820 |
| 33. | Kurba | 1.736.793 |
| 34. | Lavsa | 1.756.113 |
| 35. | Levrnaka | 1.833.883 |
| 36. | Lučmarinjak | 100.503 |
| 37. | Lunga | 617.814 |
| 38. | Mana | 395.627 |
| 39. | Maslinjak | 65.363 |
| 40 | Mrtenjak | 97.928 |
| 41. | Mrtvac | 48.875 |
| 42. | Obručan M. | 4.618 |
| 43. | Obručan V. | 96.552 |
| 44. | Okjuč | 358.291 |
| 45. | Opuh Južni | 7.175 |
| 46. | Opuh Kameni | 9.290 |
| 47. | Opuh Vodeni | 6.766 |
| 48. | Opuh Zmorašnji | 13.625 |
| 49. | Oršjak (Krpejina) | 13.449 |
| 50. | Panitula M. | 30.699 |
| 51. | Panitula V. | 147.762 |
| 52. | Piškera (Jadra) | 2.668.046 |
| 53. | Plescina | 39.846 |
| 54. | Prduša | 48.779 |
| 55. | Prišnjak V. (Crnikovac) | 91.812 |
| 56. | Prišnjak M. | 6.464 |
| 57. | Purara M. | 2.288 |
| 58. | Purara V. | 24.423 |
| 59. | Rašip | 246.069 |
| 60. | Rašip M. | 154.559 |
| 61. | Rašipić | 10.872 |
| 62. | Samograd | 44.894 |
| 63. | Sika Ravna | 40.210 |
| 64. | Sikica D. | 5.710 |
| 65. | Sikica G. | 3.585 |
| 66. | Sikica Plitka | 2.594 |
| 67. | Skrižanja M. | 12.694 |
| 68. | Skrižanja V. | 71.701 |
| 69. | Smokica M. | 9.285 |
| 70. | Smokica V. | 1.054.430 |
| 71. | Smokvenjak | 79.108 |
| 72. | Strižnjak | 26.778 |
| 73. | Sušica | 58.431 |
| 74. | Svršata | 270.089 |
| 75. | Svršata Mala | 15.159 |
| 76. | Šilo | 676.758 |
| 77. | Škanj Mali | 683 |
| 78. | Škanj V. | 2.015 |
| 79. | Škuj | 881.017 |
| 80. | Tovarnjak (V. Prišnjak) | 23.841 |
| 81. | Vesejuh | 14.888 |
| 82. | Vodenjak | 80.964 |
| 83. | Vodenjak (Prduša M.) | 25.333 |
| 84. | Vodenjak M. (Žakanac) | 7.343 |
| 85. | Volić Hr. | 950 |
| 86. | Vrtlić | 13.525 |
| 87. | Zornik | 6.635 |
| 88. | Žakan Kameni | 320.008 |
| 89. | Žakan Ravni | 301.058 |
A Kornati Nemzeti Park története
1965. Az első írásos javaslat a Kornati Nemzeti Park létrehozására (Sven Kulušić: „Kornati Island Group”, Geography Herald, 27, 215-245, Zágráb, 1965): „… A Kornati szigetcsoport felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincset mutat be a modern turizmusban csak azzal a feltétellel, hogy olyan marad, mint néhány évvel ezelőtt: a múlt gyönyörű, érintetlen és romlatlan képe, az emberi munka emlékműve és egy nehéz életharc tanúja. Hogy megvalósítható-e, arra csak a közösség tud válaszolni, nem zárja ki a nemzeti park létrehozásának lehetőségét sem…”.
1967. Az Horvátország SZK Száborjének végrehajtó tanácsa bejelenti a Kornati-szigetek (mind a négy szigetlánc) és Dugi Otok délkeleti részének a Telašćica-öböllel való kikiáltásáról szóló határozat elfogadását a Természetvédelmi Területben leírt természetvédelmi területre törvény 20. és 22. cikke (3178/2-238-1967. határozat, 1967. június 30., „Narodne Novine” 31/67.). Ezzel a döntéssel a Kornati megkapta az egyik legalacsonyabb védelmi formát, amely nem gondoskodott a rezervátum saját kezeléséről.
1976. A különleges rendeltetésű területek új Területrendezési Tervének tárgyalási javaslataként készült tanulmány. Vagyis javaslat a Kornati-szigetek és Long Island délkeleti részének nemzeti parkjának létrehozására.
1980. Az Horvátország SZK Száborje megalkotta a Kornati Nemzeti Parkról szóló törvényt („Narodne novine” 31/80), amely 1980. augusztus 13-án lépett hatályba. A Kornati Nemzeti Park magában foglalta az úgynevezett Alsó-Kornatit (Kornat-sziget és Piškera szigetláncok), valamint Dugi Otok délkeleti része a Telašćica-öböllel.
1981. A Kornati Nemzeti Park egy részének kezelése Šibenikben alapított.
1982. A Kornati Nemzeti Park egy részének kezelése Zadarban alapított.
1983. A Šibenik Megye és a Zadar Megye Tanácsai aláírták a Kornati Nemzeti Park közös támogatásáról, megőrzéséről és védelméről szóló megállapodást.
1985. Áprilisban, miután a Šibenik Megye és a Zadari Megye Tanácsai nem tudtak megegyezni a Kornati Nemzeti Park kezelésében, a Split Megye Csoport Tanácsa határozatot hozott a Kornati Nemzeti Park előzetesen bejegyzett Munkaszervezet létrehozásáról („Službeni glasnik Zajednice općina Split” 3/85), amelyet szeptemberben a Split Megye Bíróságán bejegyeztek.
1986. Májusban a Bíróság végleg feloszlatja a Nemzeti Park egyes részeinek két vezetőségét.
1986. Júliusban megjelent a Kornati Nemzeti Park rendjéről szóló rendelet. („Službeni vjesnik općina Drniš, Knin i Šibenik” 20/86)
1988. A park egyes részeit lefedő két megye parkkezelésének eltérő megközelítése miatt áprilisban megszületett a Kornati Nemzeti Park törvény módosításáról szóló törvény („Narodne novine” 14/88). A meglévő Kornati Nemzeti Park északnyugati részét kijelölték és Telašćica Természetvédelmi Parkként hozták létre, míg a Šibenik Megye által lefedett területen a nemzeti park nagyobb része megtartotta a Kornati Nemzeti Park státuszát és nevét (223,75 km2 területén 91 szigettel, szigetecskével és zátonnyal).
1990. A Kornati Nemzeti Park területi tervének létrehozásáról szóló határozat („Narodne novine” 2/90) az Horvátország SZK Száborjében, a Megyetanács ülésén (1989. december 27-én), majd a Munkástanács űlésén (1990. január 11-én).
1994. A horvát Szábor elfogadta a Természetvédelmi törvényt. („Narodne novine” 30/94 és 72/94)
1996. Rendelet a Kornati Nemzeti Parkban hatályba lépett. („Narodne novine” 38/96)
1997. Törvény a Kornati Nemzeti Parkról szóló törvény módosításáról elfogadott („Narodne novine” 13/97). A park határait megváltoztatták, így a Park ezt követően 217 km2-en terült el, 89 szigettel, szigetecskével és zátonnyal.
2003. A Horvát Szábor életbe lépett a Kornati Nemzeti Park új területi tervével (Narodne novine 118/03)
2003. A Horvát Szábor új természetvédelmi törvényt fogadott el. („N.N.” 162/03)
2005. A Horvát Szábor új természetvédelmi törvényt fogadott el. („N.N.” 70/05).
2008. A Horvát Szábor elfogadta a természetvédelmi törvény módosításait és változásait . („N.N.” 139/08).
2010. A Kornati Nemzeti Park rendjéről szóló új rendeletet léptették életbe 2011. január 1-jén („N.N.” 141/10)
2011. A Kornati Nemzeti Park rendjéről szóló rendelet változásai és módosításai hatályba léptek. („N.N” 53/11)
2011. A Horvát Szábor elfogadta a természetvédelmi törvény módosításait és változásait. („N.N.” 57/11)